Egy tizedikes diák kutatása saját korosztályáról

Arra a kérdésre próbáltam választ keresni, mennyire érdekel minket, hogy mi történik körülöttünk a nagyvilágban. Szerencsére ismerőseim (és ismerőseim ismerősei) rendkívül segítőkészek, ha kérdőívkitöltésről van szó. Így egy rögtönzött mini-felmérést sikerült elkészítenem, ami egyáltalán nem biztos, hogy tükrözi az egész magyar társadalom véleményét.

Az eredményekből (ha nem is teljesen egyértelműen) kiderül, hogy a külvilág egy érdekes dolog számunkra. Arra a kérdésre, hogy milyen fajta hírek érdekelnek, legtöbben azt válaszolták, hogy a kultúráról szeretnek olvasni. Ezután következtek a tudományos cikkek, majd a magyar politika. A bulvár nem szerepelt olyan jól, mint amennyire azt várni lehetett: a kilenc választási lehetőség közül csak a hetedik helyet sikerült megszereznie. (Ráadásul, ha csak a 16-18 éves korosztályt nézzük, akkor a pletykák iránt érdeklődők száma még jobban csökken, itt az abszolút vesztes lett a műfaj.) Ezek az eredmények akkor jönnek ki, ha az összes válaszadót nézzük, akikből százegy volt. De engem ennél jobban érdekel a már említett 16-18-as korosztály, hiszen köztük élem én is mindennapjaimat.

Be kell valljam, előítéletes voltam. Úgy gondoltam, hogy a hírek nem sok mindenkit érdekelnek közülünk, hiszen olvasásuk helyett lehet sokkal izgalmasabb dolgokat is csinálni. Így gondolkoztam a velem egykorúakról, és azt kell mondjam, a felmérésem eredményén meglepődtem. Az első három helyezett ugyanaz a korosztályom esetében is, csak a sorrendben van különbség (tudomány, kultúra, magyar politika). Ezek után rögtön következik a nemzetközi politika és a gazdaság. A sport egészen a hatodik helyig lecsúszott, pedig egy focimeccs sokkal népszerűbb téma a beszélgetéseink során, mint az Európai Parlamentből érkező friss hírek.

Hétköznapjaim során nagyon sokszor találkozom azzal, hogy valakinek fogalma sincs arról, milyen számottevő pártok léteznek ma Magyarországon, vagy hogy mikor lesznek a következő választások. Ezek engem mindig megdöbbentenek, hiszen el sem tudom képzelni, valakihez miért nem jutnak el ilyen információk. Viszont, ahogy a válaszokból kiderült számomra: a helyzet egyáltalán nem ilyen reménytelen. Szinte mindenki elmenne szavazni (ha megtehetné, hiszen még nem mindenki nagykorú), és reménykedjünk benne, hogy ez azt jelenti: a politika érdekel minket.

Na de mennyit tudunk róla? Két ellenőrző kérdésem volt: mikor lesznek a következő parlamenti választások, illetve, mi szükséges Magyarországon az Alkotmány (bocsánat, Alaptörvény) módosításához. A 16-18, 19-20 illetve a 30 fölöttiek korosztálya döntetlenül azonos helyen végzett. Nagyjából mindenhol a megkérdezettek fele adott helyes megoldást. Persze, ha pesszimisták lennénk, mondhatnánk, ez egy nagyon szomorú dolog. Hiszen az lenne a cél, hogy két ilyen viszonylag triviális kérdésre mindenki jól tudjon válaszolni. De legyünk inkább optimisták (az sokkal jobb dolog). A 16-18 évesek még nem is mind szavazhatnak, tehát ők csak pusztán érdeklődőek, ezért tudnak ilyen hasznos dolgokat. A felsőbb korosztályok esetében pedig abban reménykedhetünk, hogy lassan itt vannak a választások, tehát talán kicsit többen fogják majd követni a napi eseményeket is, hiszen a többség kíváncsi lesz a kampány üzeneteire, a pártvetélkedés aktuális állására.

Hogy a fiatalabb korosztályról is mondjak valamit: a bulvárral kapcsolatos kérdésekre (kik voltak a Megasztár eddigi győztesei? Kik lesznek az X-faktor új mentorai?) a 14-15 éves korosztály adta a legtöbb hibátlan megfejtést. Utánuk pedig a 14 év alattiak következnek. De nehogy azt gondoljuk, hogy őket csak ez érdekli. Akadt közöttük meglepően tájékozott a napi politika terén is. Sőt, a 14 éven aluliak jobb eredményeket produkáltak ott, mint a bulvárra vonatkozó kérdéseknél. Ijesztő belegondolni, hogy egy 13 éves gyerek talán sokkal tájékozottabb, mint egy 23 éves.

És hogy honnan szerezzük be a legtöbb információt? Hát természetesen az internet hatalmas világából. Sokan mondják, hogy a nyomtatott sajtó korának vége. Ha csak ezeket a válaszokat nézzük, akkor sajnos igazat kell nekik adni. 82-en mondták azt, hogy internetes hírportálokat olvasnak, ezek után pedig a közösségi oldalak következtek. Klasszikus értelemben vett újságot csak nagyon kevesen olvasnak, ezeknél népszerűtlenebbek már csak a híradók voltak.

Hogy korosztályom politikához való hozzáállása mennyire fog megváltozni, azt nem tudhatom. Mindenesetre arra kíváncsi lennék, hogy ha most elmehetnénk szavazni, mi alapján döntenénk.

Gálosi Dóra (AKG, 10. évf.)

LIKE - értesülj az új cikkekről!