Albert Zalán és Szigeti Zita (11. évf.) a Norvég Civil Alap által támogatott projekt keretében utazgat és tudósít egy hónapon keresztül Norvégiából. A tanulmányút címe: ”Az egymás mellett élő, de különböző kultúrák közelebb hozása egymáshoz”

Zita és Zalán vagyunk, két AKG-s tanuló és a következő egy hónapot Norvégiában töltjük a Norvég Civil Támogatási Alap által lehetővé tett tanulmányúton, aminek célja, hogy feltérképezzük a norvég civil szektor azon részét, mely a szociális integrációval, diszkriminációval, rasszizmussal, gyűlöletbeszéddel foglalkozik. Ezenkívül célunk az is, hogy megismerjük a norvégok illetve a Norvégiába betelepültek véleményét a kisebbségekről (bevándorlók, lappok stb.) és a civil szervezetek munkájáról, hatékonyságáról, elterjedtségéről.

Utunk során szinte napi rendszerességgel írunk majd blogbejegyzéseket és töltünk fel videókat a különböző online felületeinkre. Projektünk lezárásaként több kisfilm, cikk és tanulmány is fog készülni. Ha egy mondatban kellene összefoglalnunk tanulmányutunk lényegét, így hangzana; a különböző, de egymás mellett élő kultúrák közelebb hozása egymáshoz!

Íme, a beszámolójuk a Norvégiában élő számikról

A lapp kisebbség helyzetének vizsgálata ösztönzött minket arra, hogy Tromso városát is meglátogassuk. De még mielőtt kifejtetnénk a témát, tisztáznunk kell, hogy kik is azok a lappok. Ők az észak-európai térség őslakosai, pontosabban Norvégia, Orosz-, Svéd-, és Finnországé. A lapp kisebbség nagy része Finnmark megyében él, ami a 40 ezer lappból 25 ezret jelent. A norvég állam azt tartja száminak (=lapp), akinek az első nyelve a számi, vagy a szülei vagy nagyszülei anyanyelvi szinten beszélnek számiul, és aki egyben száminak is vallja magát.

Norvégia Svédországról való leválása után, 1905-ben nemzetállammá vált. A svéd-norvég unió alatt a norvég nacionalizmus növekedett, ami a végén már nem hagyott lehetőséget más kultúrák kibontakozására a norvég államon belül. Ez a norvégok számikhoz való magatartását is megváltoztatatta, aminek következtében megkezdődött az „elnorvégosítás” folyamata. Az intézkedéssorozat célja nemcsak a lappok, de a kultúrájuk elnyomása is volt. Például tilos volt bárkinek földet eladni, aki nem tudott norvégul, ami óriási akadályt jelentett a lappok számára, akiknek a legfőbb megélhetési forrása a rénszarvas-pásztorkodás volt. Mégis, a legbrutálisabb intézkedés az anyanyelvük használatának betiltása volt. A számi gyerekek csak norvégul tanulhattak az iskolákban, ami ahhoz vezetett, hogy a következő generációk már alig beszélték a számi nyelvet.

A világháború utáni időszakot már toleránsabb magatartás jellemezte, habár az „elnorvégosítás” még mindig hatályban volt, egészen 1959-ig. Az első nagy lépés az volt, amikor 1960-ban a norvég állam elismerte, hogy a számiknak joguk van megvédeni és fejleszteni saját kultúrájukat. Ez a hozzáállás vezetett a norvég számi parlament (Sameting) megalapításához, ahol lehetőség van számikat érintő kérdésekben javaslatok benyújtására, és ami biztosítékot jelent arra, hogy Norvégia teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit.

Ami a számik jelenlegi helyzetét illeti, minden tudásunk a helyiekkel készített interjúkon és az azokban elmondott történeteken, illetve saját tapasztalatainkon alapul.

Elnézve az utcákon sétáló embereket, nem könnyű felismerni, hogy valaki lapp-e vagy sem. Pontosabban, ha nem egész életedben Norvégiában éltél, akkor szinte lehetetlen észrevenni az árulkodó jeleket, mint például a karakteres arccsont és a szemek. Habár egyes jelek arra utalnak, hogy a számik manapság egyre büszkébbek kultúrájukra és eredetükre (például egyre több szülő ad ősi lapp nevet gyermekeinek, és egyre többen viselik a tradicionális számi népviseletet különleges alkalmakkor), mégsem problémamentes a kisebbség helyzete.

A számi-norvég konfliktusok nagy része elsőre fel sem tűnik, és ezek főleg csak személyesek, az interjúk alatt mégis sokan említettek egy bizonyos konkrét konfliktust. Pár hónapja felkapott téma lett, hogy az utcatáblákat lefordítsák-e számira is Tromso városában. Jóllehet végleges döntés még nem született, a helyi kórházban a táblákon a norvég feliratok mellett már a számi is megtalálható. Továbbá megtudtuk, hogy a lapp kisebbség tagjai, csupán származásuk miatt, nagyobb állami támogatásban részesülnek. A lapp egyetemisták például nagyobb támogatást kapnak, mint norvég társaik.

Véleményünk szerint a legnagyobb baj az, hogy a norvégok nem tudnak eleget a számik kultúrájáról és történelméről. Ha a kívülálló norvégok és a számik maguk is jobban megismerkednének a számi kultúrával, könnyebb lenne érdekessé és természetesebbé tenni a témát. Szerencsére egyes iskolák már belátták, hogy a számi nyelvoktatás bevezetése egy helyes lépés, habár a számi történelem és kultúra oktatása még mindig gyerekcipőben jár. Egy jó kezdeményezése a Riddu Riđđu fesztivál, aminek célja, hogy növelje a számik büszkeségérzetét a kultúrájukkal kapcsolatban. Az emberek érdeklődése a fesztivál iránt nemcsak nagyszerű elismerés, de bíztató jel is arra, hogy a kisebbségnek igenis folytatnia kell a harcot kultúrájának megmentése érdekében.

Sajnos elég gyakori, hogy a lapp kisebbség tagjainak problémái vannak saját identitásuk megtalálásban, ami az „elnorvégosítás” egyik mellékhatása lehet. Kétségkívül nehéz lehet annyi év elnyomás után büszkének lenni a lapp eredetre. Mindennek ellenére, mint ahogy korábban említettük, egyre több lapp viseli büszkén a hagyományos népviseletüket a norvég nemzeti ünnepen. Továbbá egyre több zenész és művész közvetíti azt az üzenetet, hogy száminak lenni különleges.

Az elmúlt héten gyűjtött tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a számi kultúra további támogatását és fejlesztését nemzeti feladatként kezelik Norvégiában. A tény, hogy a kisebbség saját parlamenttel rendelkezik, ami képes befolyásolni a norvég állam számi kérdéseket érintő döntéseit, már maga egy óriási teljesítmény. Ennek ellenére a mindennapi problémák még mindig megoldásra várnak, bár a nézeteltérések többsége személyes eredetű. A számi-norvég kapcsolat sokat javult az évtizedek alatt, de még hosszú az út a teljes egyenlőségig.

Albert Zalán, Szigeti Zita (AKG,11. évf.)

A szerzők fotójával

Elérhetőségek:

http://aroundnorway-hu.tumblr.com/
http://www.facebook.com/aroundnorway
http://www.twitter.com/aroundnorway

A szerzők bemutatkozó videója:

LIKE - értesülj az új cikkekről!